A kemény téli hónapok után a meleg és száraz márciust meglehetősen változékony, hóval és éjszakai fagyokkal „tarkított” április követte.Ennek megfelelően jelenleg a repceállományok is nagyon változatos képet mutatnak.
Az állományok virágzása elég korán megkezdődött, ugyanakkor az áprilisi átlag alatti hőmérsékletek lassították a virágzás dinamikáját, szerencsére sok helyen a hideggel együtt a csapadék is megérkezett. A május elejére jelzett melegedéssel ugyanakkor ismét lendületet vesz a repce fejlődése, bár a vízellátottság döntően fogja befolyásolni, hogy az állományok a terméspotenciáljukat mennyire tudják kiaknázni.
A repceállományok fejlődésének döntő időszaka előtt állunk
Mit érhet a legjobb állomány, ha a virágzáskor kritikussá válik a vízellátottság? A talajok vízkészlete április közepén az Alpokalja kivételével mindenhol 60%, egyes régiókban 50% alá csökkent a legfelső 50 cm-es rétegben. A mélyre hatoló gyökérzetű, jó állományok esélyeit növelte, hogy ebben az időszakban az 50–100 cm réteg talajnedvessége zömében 80 és 99% közötti értéket ért el (1. és 2. ábra, forrás: OMSZ).
Április végére annyiban változott a helyzet, hogy a legfelső talajréteg vízellátottsága az Alpokalján, Pest megyében és az észak-északkeleti régióban számottevően javult, az ország többi részén 55 és 60% között maradt. A mélyebb (50–100 cm) talajrétegek ellátottsága továbbra is jellemzően 80 és 99% között alakult (3. és 4. ábra, forrás: OMSZ).
Az ország jelentős részére jellemző vízhiány már a téli–tavaszi hónapokban kialakult, ezért az április végén érkező csapadék – bár hó formájában is jelentkezett, nem okozott végzetes megdőléseket – egyértelműen jótékony hatással bírt. A repce fejlődésének legnagyobb vízigényű időszaka a virágzással kezdődik. Reméljük, hogy az elkövetkezendő napok-hetek időjárása még megfelelő feltételeket teremthet a jó termések megalapozásához. Az esetleges csapadékhiány különösen azokban az állományokban járhat kedvezőtlen következményekkel, amelyekben a kombinált stresszhatásokra a növények a becőkezdemények elrúgásával reagálnak.
A virágzáskori gombavédelem jelentősége
A virágzáskor végrehajtott fungicides kezelések legfőbb célja a szklerotíniafertőzések elleni védekezés. A kezelés „mellékhatásaként” ráadásul további kórokozók – alternária, cilindrospórium, botritisz – elterjedését is megfékezhetjük. A sikeres védekezés eredményeként az érési folyamat kissé elhúzódhat, ez jelentős gombafertőzés hiányában akár enyhe termésnövelő hatást is kiválthat. Fokozzák a szklerotíniafertőzés lehetőségét a szűk vetésforgók. Itt az előző év repcetermő táblái közvetlen és közeli fertőzési forrást jelenthetnek az idei állományoknak. Természetesen az időjárás alakulása döntően befolyásolja a fertőzési potenciált, mivel a gomba számára a magas hőmérsékletek mellett (20 °C) a huzamosabb ideig jelen lévő talajnedvesség párolgása és a nedves növényfelületek jelentik az ideális körülményeket. A védekezés optimális időpontjának a repce 50%-os virágzása tekinthető, amikor az első sziromlevek már lehullanak és az oldalhajtások hónaljában megtapadnak (5. ábra).A becőelrúgás okainak helyes megítélése
Franciaország déli és Németország (6. ábra) meghatározó repcetermő területei is csapadékhiánytól szenvedtek eddig, itt már jelentkeznek a gyenge virágzás és becőelrúgás tünetei.
Hasonló tünetek megjelenésére már a korábbi években is volt példa, amikor több, egymást erősítő körülmény is a becőszám csökkenését okozta:
Mire számíthatunk?
A hazai hosszú távú előrejelzések szerint – persze az előrejelzések bizonytalanságát nem alábecsülve – az elkövetkezendő hetekben várhatóan sem a hőmérsékleti, sem a csapadékviszonyok nem térnek el jelentősen a sokéves átlagtól. Ez sok állomány esetében azt jelentheti, hogy a változékony időjárás helyi – bőkezű vagy szűkmarkú – alakulása alapján kell meghatározni a szükséges agrotechnikai beavatkozásokat. Kedvező csapadékellátottság esetén a talaj tápanyagkészletei gyorsan hozzáférhetővé válnak a növények számára. Amennyiben azonban a nedvesség és ezzel együtt a tápanyagfelvétel is limitáló faktorként jelentkezik, javasolt a növényvédelmi kezelések alkalmával mikroelem-utánpótlással (különösen bór) támogatni a becőképződést.
Összegzés
A repceállományok április végére változatos képet mutattak. A csak kevés régiót elkerülő téli és tavaszi csapadékhiányt részben enyhítette az április végi csapadékosabb időjárás. A még most is jó állapotú állományok számára is döntő lesz az elkövetkezendő hetek csapadékviszonyainak alakulása.
Rainer Kahl RAPOOL-Ring GmbH | Blum Zoltán RAPOOL Hungária Kft. |