Késői vetés Magyarországon – marketingfogás vagy megbízható alternatíva 2025-ben?
Azonban az elmúlt évben történtek ismét jelezték, hogy Európa vezető olajosnövény-kultúrája kihívásokkal néz szembe, mint például az extrém időjárási viszonyok, a hosszan tartó szárazság vagy a hőhullámok, amelyek megnehezítik az erős állományok kinevelését és a sikeres repcetermesztést.
Az erőteljes állományok alapjainak megteremtése azonban előfeltétele a sikerünknek, mivel a repce hozamának 70-80%-át még a tél előtti fejlődése határozza meg. Mit tehetünk érte?
A késői vetés népszerűsítésére az őszi káposztarepce esetében szükség van, mivel sikeresen áttértünk a nyílt beporzású fajtákról a hibridekre. De mindig ott van a kérdés, hogy mit jelent a késői vetés, és időben meddig vethetjük a modern hibrideket. Az őszi káposztarepce több fejlődési szakaszon megy keresztül a tél előtt, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy tavasszal is a hozampotenciáljának megfelelően teljesítsen. A 8-8-8-as aranyszabály mellett – amely szerint a növénynek 8 levelet, legalább 8 mm keresztmetszetű gyökérnyakat és legalább 8 cm hosszú karógyökeret kell fejlesztenie a tél előtt – tudnunk kell, hogy mi történik a növényekkel a nappalok rövidülésekor.
A csíranövénynek a vetés után körülbelül 4-10 napra és 150 °C hőösszegre (az átlagos napi középhőmérsékletek összege) van szüksége ahhoz, hogy megjelenjenek a sziklevelek és az első levelek (BBCH 10). Az ezt követő hetekben a fiatal repcenövény további levélpárokat fejleszt, amelyek mindegyikéhez 120-150 °C hőösszegre van szükség, a nappalok hosszától, a fényintenzitástól és a hibridtől függően. Amikor a növény eléri a BBCH 16-os fejlődési stádiumot (körülbelül 550-600 °C), elkezdődik a rügy- és gyökérdifferenciálódás, ami a jövőbeli termésképződés, ezzel a hozampotenciál megalapozását jelenti. Ez a szakasz addig folytatódik, amíg a növények el nem érik az 1200 °C-os hőösszeget. Az adott téli időjárástól függően ez régebben általában márciusban vagy áprilisban történt meg. Miután befejeződik a rügy- és gyökérdifferenciálódás, folytatódik a szármegnyúlási szakasz, miközben a gyenge rügyek és az alsó oldalágak redukálódnak. Ezt a természetes folyamatot általában megfelelő nitrogén-műtrágyázással előzzük meg.
De mi történik, ha ezt a folyamatot megzavarja az éghajlatváltozás, illetve az ősz során megemelkedett hőmérséklet?
Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy ősszel egyre inkább megnő az esélye a nagyobb biomassza képződésének, az erőteljes fejlődésnek és a repce korai szármegnyúlásának. Mindezek a jellemzők a korai vetés, a magasabb napi középhőmérsékletek és az erőteljes hibridek miatt jelentkeznek. De mik a következményeik? Ha a fiatal repcenövényeknél befejeződik a rügy- és gyökérdifferenciálódás még a tél előtt, és elkezdődik a szármegnyúlás, illetve az oldalhajtások redukálásának szakasza, akkor ezt már nem tudjuk nitrogén-műtrágyázással kompenzálni. Ráadásul ezek a növények általában már a rendelkezésre álló nitrogén jelentős részét felvették a talajból. Ennek következményeként nem érzik jól magukat, és még erősebben redukálják az oldalhajtásokat, ami miatt kevesebb becő képződik és alacsonyabb lesz a hozam a következő betakarításkor.
A lengyelországi RAPOOL saját kísérleteiben évek óta vizsgálják, hogy milyen hatása van a nitrogénkijuttatás intenzitásának tavasszal, valamint a különböző vetési időpontok jelentőségét is. Egy friss elemzés kiemeli a hőmérséklet hatását az új hibridek hozampotenciáljára.
Az 1. grafikon világosan mutatja, hogy minél magasabb az őszi napi átlaghőmérsékletek összege a vetéstől a vegetációs időszak végéig, annál nagyobb a hozamcsökkenés kockázata. Továbbá a grabonógi (Poznantól egy órára délre) nemesítőállomásunkon végzett 7 éves kísérletsorozat szerint nincs hozamkülönbség az optimális és a késői vetési időpont (2 héttel később) esetében.
Ezek az adatok alátámasztják, hogy az új genetikájú hibridjeink vethetők később is, ami a gazdák számára fontos lehet, hiszen ezek a késői vetési időpontok számos további előnnyel járnak:
- Több idő jut a talaj- és vetés-előkészítésre (magágy előkészítése vetés előtt)
- Lehetőség nyílik a nitrogénkijuttatás intenzitásának csökkentése mellett a regulátorhasználat mérséklésére
- A géphasználat és munkadíjak költségeinek csökkentésével könnyedén elérhető a 100 euró/ha költségcsökkentés
- Kevesebb a gyomirtással járó stressz, hatékonyságnövekedés a jobb kelésnek köszönhetően
A további vetési időpontokkal kapcsolatos kísérletek során 4 különböző helyszínen (Németország, Csehország, Lengyelország, Magyarország) megfigyeltük, hogy új jelöltjeink erőteljesen fejlődnek (a késői vetés alapja), stabil a hozamuk, és lehetővé teszik az őszi nitrogénkijuttatás intenzitásának csökkentését. A 2. grafikon azt mutatja, hogy az optimális vetésidőpont és az őszi 30 kg N/ha műtrágyázás hatása csekély.
A gyakorlatban az optimális idejű vetés és a 30 kg N/ha nitrogén-műtrágyázás csupán 100 kg többlethozamot eredményezett. Ha figyelembe vesszük a nitrogén, illetve a műtrágyázás elvégzésének többletköltségét, és hozzátesszük, hogy a későn vetett repcéhez kevesebb rovar- és gombaölő szer vagy növekedésszabályozó kijuttatására van szükség, akkor a repce késői vetésének hangsúlyozása nem csupán egy egyszerű marketingfogás!
De meddig vethetjük el a repcét?
A repcének minimum 8 levélre van szüksége a tél beállta előtt, ami körülbelül 800 °C hőösszeget jelent. Minden gazda kiszámíthatja ezt az értéket a saját vagy a nyilvánosan elérhető meteorológiai állomások segítségével, a vetési időpontjától kezdve egészen addig, amíg a napi átlaghőmérséklet 4 °C alá nem esik. Nem utolsósorban egy megkésett, kihívásokat tartogató vetést vagy a kedvezőtlen vetési körülményeket a RAPOOL prémium-magkezelése és a Lumiposa™ kompenzálhatja, amely megteremti az életerősebb állomány alapjait a korai fejlődési szakaszban (4 levélig).
Rene Brand termékfejlesztő
RAPOOL-RING GmbH, Németország