Megállítható-e a repce vetésterületének csökkenése? Mi segíthet?

A hazai gazdákban olyan erőteljes reakciót váltottak ki a termesztés éghajlati, növényvédelmi és összességében gazdasági körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változások, amely szinte példa nélküli egész Európában. Akadtak kisebb bizonytalanságot, nagyobb jövedelmezőséget mutató alternatívák, amelyek ráadásul egyszerűbb technológiával, kevesebb idő- és munkaráfordítással, valamint költségszinttel kecsegtettek, ezzel a repce mellé felsorakoztak az őszi kalászosok, a napraforgó és a szója is.

Hogy ez a repce szempontjából kedvezőtlen folyamat megállítható, esetleg megfordítható-e, azt számos körülmény fogja meghatározni. Ezek egy részére van-lehet hatásunk, más részükre nem.

A várható árak tekintetében az előrejelzések pozitívak, a repce ára tartósan magas szinten maradhat, köszönhetően a stabil kereslettel szemben álló, globálisan szűkülő készleteknek 2025/26-ban is. A piacelemzéssel foglalkozó szakértők a vetésterület bővítésére biztatnak az előttünk álló őszön. Talán ennél is fontosabb az alaposan megtervezett, kiegyensúlyozott értékesítési stratégia kialakítása a termelők részéről.

Szintén a magasabb értékesítési ár elérése érdekében olyan terményértékesítési szerződéseket kell kötni, melyek tartalmazzák olajbonifikációs felár lehetőségét is. A jó olajtartalmú hibridek termesztésével számottevően növelhető a repcetermesztés jövedelmezősége.

A termesztéséből származó közvetlen gazdasági eredményen túl számos további előnnyel szolgál a repce vetésforgóba illesztése. Az utóveteményként leggyakoribb őszi búza esetében például igazolhatóan nő a termésátlag, ugyanakkor csökken a talajművelésre, tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre fordított költségtömeg. És még a búza fehérjetartalmára is pozitív hatással bír a repce elővetemény. Mindezen tulajdonságokkal a repce vetésforgóra gyakorolt hatása szöges ellentéte például a napraforgóénak, melynek területi növekedése kontraproduktív lehet.

Mindezeken túl elkerülhetetlen a termesztéstechnológia és a fajtahasználat adaptálása a megváltozott körülményekhez. Az átfogó rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkező, jó tápanyag-hasznosítású hibridek segítik a terméspotenciál magasabb szintű kiaknázását.

Az akár szeptemberig elhúzódó aszályos időszakok felértékelik a kifejezetten késői, szeptember végi –október elejei vetésekben is sikeresen alkalmazható, új típusú hibridek jelentőségét. Ezek a hibridek jó lehetőséget teremtenek arra is, hogy az őszi növényvédelmi kezelések számát csökkentsük. további sajátosságuk a koraiság, ami nemcsak a virágzásban érhető tetten, hiszen a betakarításuk a hagyományos repcékét akár 10-14 nappal is megelőzheti, elkerülve a kora nyári hőstressz és aszály terméscsökkentő hatásait.

Összességében nem elképzelhetetlen, hogy a teljes vetésforgóban meghatározó növények kedvezőtlen termesztési tapasztalatai, a pozitív ártendenciák, a repce valós értékének számbavétele, valamint az új típusú hibridek elterjedése stabilizálják, sőt akár ismét felértékelhetik a repce pozícióját a hazai termelők körében is.

Blum Zoltán, ügyvezető