REPCEAKADÉMIA – Európai kísérleti hálózatunk eredményeinek kiértékelése, fókuszálva a bólyi helyszínre

A repce, amelyet a termelők egykor jövedelmező, számos agronómiai előnyt kínáló növénynek tartottak, az elmúlt években jelentős kihívások elé néz. Az olyan problémák, mint az éghajlatváltozás, a politikai szabályozás, a piaci ingadozás, valamint a kártevők által okozott nyomás növekedése mind az őszi, mind a tavaszi időszakban, egyre nehezebbé tették és teszik a repcetermesztés jövedelmezőségének fenntartását.

Ezek a tényezők nemcsak Magyarországot érintik – ahol a repce vetésterülete 60%-kal esett vissza az elmúlt 5-6 évben –, hanem a tendencia Európa több országában is megfigyelhető. Európa egészében immár második egymást követő évben csökkent a termőterület, ami az utóbbi két év távlatában körülbelül 1 millió hektáros visszaesést jelent.

Válaszul a kialakult helyzetre Európa egyik vezető repcevetőmag-előállítójaként nap mint nap próbálunk lépést tartani a változásokkal. A magas hozamok elérése egyre nehezebbé válik, ezért a nemesítői oldalon azon dolgozunk, hogy további költségcsökkentési módszereket találjunk, amelyek segítik ügyfeleink profitjának stabilizálását.

Az enyhe ősz és a megszokott nitrogénmennyiségek kijuttatása miatt a korán elvetett állományokban túlfejlett növényeket látni. De megállja e még a helyét, indokolt-e a „hagyományos” nitrogéntrágyázás?

Annak érdekében, hogy ezt kiderítsük, ígéretes hibridjeinket már két éve teszteljük európai kísérleti hálózatunkban, figyelembe véve a különböző virágzási időpontokat, valamint az őszi nitrogéntrágyázásra mutatott reakciójukat is. Kezdetben (2022/2023) 6 hibriddel indítottuk el a teszteket, tavaly pedig már 9 hibridet vizsgáltunk négy helyszínen: Németországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon.

A több összetevős kísérletben 9 hibridet három ismétlésben vetettünk, négy blokkban: 0 és 30 kg N/ha kijuttatásával normál vetésidőben, illetve 0 és 30 kg N/ha kijuttatásával késői vetésidőben (1. ábra). A bólyi kísérletünkben a vetés időpontja 2023. szeptember 7. és október 6. volt.

E kísérletek célja az agronómiai gyakorlatok és a hibridszelekció optimalizálása, az ellenálló képesség és a jövedelmezőség javítása a változó környezeti hatások közepette.

Eredmények

A tavaly őszi, kihívásokkal teli körülmények jó alapot adtak arra, hogy értékes tapasztalatokkal bővíthessük a repcetermesztéssel kapcsolatos ismereteinket.

• A második kísérleti évben sem figyeltünk meg jelentős különbséget a hozamok tekintetében a nitrogén-utánpótlásban nem részesült területeken azokhoz a parcellákhoz képest, ahol 30 kg N/ha műtrágyát juttattunk ki.
• Míg nitrogénkijuttatás nélkül normál vetésidőben (szeptember 7.) 3,74 t/ha-os termésátlagot értünk el, addig az ammónium-nitráttal (NH₄NO₃) kezelt területen terméscsökkenés volt megfigyelhető 3,25 t/ha-os átlaggal.
• Az október 6-i, késői vetésidő nitrogénkijuttatás nélkül 3,91 t/ha termést hozott. Sajnos a 30 kg N/ha őszi kijuttatásának eredménye a vetés utáni csírázási problémák miatt nem volt értékelhető.
• Ha a 2023-as eredményeket is figyelembe vesszük, akkor is kimutatható, hogy további 30 kg N/ha 0,23 t/ha terméscsökkenést okozott (5%-os veszteség: 4,9 t/ha szemben a 4,7 t/ ha terméssel, amit 30 kg N/ha kijuttatásával értünk el). Érdekesség az is, hogy a késői vetés 2 éven keresztül csak kis, 0,18 t/ha (3,7%) terméskülönbséget okozott.
• Ha szem előtt tartjuk, hogy a késői vetés lehetőséget ad kevesebb növényvédő szer és növekedésszabályozó kijuttatására, akkor költséghatékonyabbnak bizonyul, mint a normál vetésidejű állomány.   

De ugyanezek a megfigyelések helytállóak más területeken, illetve termesztési körülmények között is?

A válasz: igen.

Az 1-es grafikonon a négy helyszín, Németország, Lengyelország, Csehország és Magyarország összegzett értékei láthatók különböző körülmények között, de még mindig ugyanazzal a technológiai kérdéssel a háttérben, hogy szükséges-e az őszi nitrogénkijuttatás.

A 2023–2024-ben végzett kísérleteink eredményei alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

1. 0 kg N/ha kijuttatása mellett szignifikáns terméskülönbség nem volt megfigyelhető a vizsgált területeken a normál vetés idejű és a később vetett parcellák eredményei között.
2. A kíséreti helyszíneken 30 kg N/ha kijuttatása egyértelműen hozamveszteséget okozott.
3. A normál vetésidő és őszi nitrogénkijuttatás (30 kg N/ha) mindössze 105 kg/ha-os terméstöbbletet eredményezett a késői vetésű, nitrogénnel nem kezelt területek hozamához képest.
4. Ha előtérbe helyezzük a későbbi vetésidő további előnyeit – jobb magágy-előkészítési feltételek, kevesebb növényvédő szer és növekedésszabályozó (regulátor) kijuttatása –, bár nem követjük az eddig megszokott nitrogénkijuttatási szokásokat, a kiadások csökkenésének köszönhetően a repcetermesztés újra vonzóvá válhat a gazdálkodók számára.

Rene Brand

termékfejlesztő

RAPOOL-RING GmbH