RUNNER repcék – egy új innováció

Friss gyakorlati tapasztalatok Magyarországon   Magyarországon 2024–2025-ben nyílt először lehetőség a RUNNER hibridek kipróbálására egy kisebb, professzionális termelői kör bevonásával. A célunk az volt, hogy nemesítői, fejlesztői és termelői oldalról együtt próbáljuk megismerni és feltérképezni az új szegmensben rejlő potenciált. A RUNNER hibridekből az ország különböző területein, a legmagasabb technológiai fegyelemmel és hozzáértéssel művelt kísérleti helyszíneink közül négyen állítottunk be fejlesztési és technológiai kísérleteket, hogy ezek eredményeként jelenlegi és jövőbeli partnereinknek az innovatív hibridjeinkhez a lehető legpontosabb ajánlást tudjuk adni.

 

 

A kései vethetőség előnyei

A korábbiakban már többször említett okok (éghajlatváltozás, kártevőnyomás, késői csapadék) miatt a késői vethetőség lehetősége egyből felkeltette az érdeklődésünket. A kísérletekben a RUNNER hibrideket nagyon széles vetésidő-intervallumban, összesen 3 (+1) időpontban vetettük. Az első vetést az adott régióban normálisnak tekinthető vetésidőben végeztük, általában szeptember első hetében. A másodikra az elsőhöz képest körülbelül 3 héttel később, szeptember utolsó – október első napjaiban került sor. A harmadik vetésidő extrém kései volt, október utolsó hetében történt. Ezenfelül egy-két helyszínen két extrém ötlettel is kísérleteztünk: kukoricatarlóba történő vetéssel október végén, valamint tél végi vetéssel is.

 

A betakarítási eredmények alapos elemzését követően azt az eredményt kaptuk, hogy

  • normál vetésidőben nem jelent mérhető gazdasági vagy technológiai előnyt a RUNNER hibrid;
  • a normál vetésidőben (szeptember első hete) és 3 héttel később vetett (szeptember utolsó, október első napjai) RUNNER hibridek között szinte semmi különbség nem volt hozam tekintetében, viszont jövedelmezőség szempontjából a későbbi vetés több előnnyel is járt: ősszel nem volt szükség regulátor használatára, és a kártevők ellen is csak egyszer kellett védekezni, szemben a normál idejű vetéssel, amikor négyszer kellett permeteznünk;
  • a harmadik vetésidőben (október utolsó hete) vetett RUNNER hibridek hozama nagy meglepetést okozva bőven felülmúlta az országos repcetermésátlagot.

 

Egyértelműen kiderült, hogy mind a jövedelmezőség, mind pedig a technológiai és gazdasági előnyök miatt érdemes nyitnunk a későbbi vetés­idők felé. A jelenlegi, egyéves információk alapján a RUNNER hibrideket a „megszokott” vetésidőhöz képest (Magyarországon szeptember első napjai) a körülményekhez (csapadék, hőmérséklet) igazodva 2-4 héttel később érdemes vetni. Az október közepén vagy második felében végzett vetések évjárat függvényében kitettebbek lehetnek a korai fagyoknak, az alacsonyabb talajhőmérsékletnek, a napsütéses órák száma csökkenésének, ami nagy kockázatot jelent. Nagyon fontos előny viszont, hogy a későbbi vetéseknél jelentősen kisebb a kártevőnyomás, így az őszi költségek is csökkentek (1-2 permetezés elég lehet, adott esetben regulátor sem szükséges).

 

Tapasztalatainkat az állami kísérleti eredmények is alátámasztották. 2024 őszén a hazai állami kísérletekben a vetés elvégzése nagyon nehéz volt a későn érkező őszi csapadék miatt. A 9 kísérleti helyszín közel felén csak szeptember 15. után tudtak vetni, jellemzően szeptember 20. és október 23. között. A 2025-ös betakarítási eredmények egyértelműen alátámasztották: a megkésett vagy késői vetéseknél nagyon jelentős a RUNNER hibridek előnye, hiszen ezeken a helyszíneken hozam tekintetében az összes elismerés alatt álló hagyományos hibridet maguk mögé utasították.

 

Repce után másodvetésű kukorica?

A két extrém ötletből a február végi vetések a két helyszín egyikén nem keltek ki, a másik helyszínen a nem megfelelő termésszinten túl a nagyobb probléma a túl kései érésidő volt – valószínűleg a kései vetés­idő miatt tolódtak el ennyire a repce életszakaszai. Mivel csak őszi búza után lehetett betakarítani, a RUNNER hibridek fő előnyei elvesztek.

 

A sokkal érdekesebb ötletünket, a kukorica utáni októberi vetést a 2025. őszi vetési szezonban végezték több kísérleti helyszínen, valamint nagyüzemi területen is. Ebben az ötletben nagy potenciált látnak a professzionális repcetermesztők és a fejlesztők, nemesítők is. Leginkább ott lehet létjogosultsága, ahol van lehetőség öntözésre, így elkerülhető a RUNNER hibridek októberi vetése után tapasztalt vontatott, elhúzódó kelés. Terveink szerint a kukorica után vetett RUNNER hibrid gyorsan, egyöntetűen kel, majd rá jellemzően korábban beérik, és betakarítva még ugyanabban az évben helyet adhat a másodvetésű kukoricának. Ha a kísérletben és a nagyüzemi tesztekben ez a stratégia működőképesnek bizonyul, az nagy mérföldkő lehet a repcetermesztés népszerűsítésében és az új, innovatív RUNNER típusú hibridek piacra történő bevezetésében.

 

Kísérleteinkben a másik általunk vizsgált fontos tényező az alkalmazott tőszám volt. A 2024/2025-ös termesztési évben a RUNNER-ekhez ajánlott 700 000 csíra/ha tőszámot, illetve a standard 450-500 000 csíra/ha tőszámot használtuk. Az egyéves eredmények szerint a magasabb tőszám nem jelentett feltétlenül többlethozamot optimális körülmények között, viszont alacsonyabb termésszintek és extrém stressz esetén kedvező hatása volt. Ezért az a javaslatunk, hogy a RUNNER hibridekhez 500 000-600 000 csíra/ha közötti vetésnormát használjunk. Ha a vetésidő inkább csak megkésett (szeptember közepe, 3. hete), akkor elengedő lehet az intervallum alsó tartománya, késői vetések esetén (szeptember vége, október) viszont az intervallum felső tartományát ajánljuk. Amennyiben a termelő széles sortávra (37,5–45, 50 cm) veti a RUNNER hibrideket, javasoljuk az ajánlott vetésnorma alsó határát alkalmazni, esetleg kicsit csökkenteni, ami optimálisan 450 000-500 000 csírát jelent hektáronként.

 

Folyamatban lévő kísérleteink

Gyakorlati tapasztalataink eredményeként a 2025. őszi RUNNER repcekísérleti vetéseket az alábbiak szerint végeztük:

  • 2 vetésidő: az első vetésidő szeptember 15–20., tehát a „megszokott” vetésidőhöz képest 2-2,5 héttel később, a második vetésidő pedig szeptember utolsó napjaiban, tehát a „megszokott” vetésidőhöz képest 3-3,5 héttel később;
  • 2 vetésnorma: 450 000 és 550 000 csíra/ha mindkét vetés­idő esetén;
  • kukorica után, októberben RUNNER repce vetése magasabb tőszámmal (550-600 000 csíra/ha), egy menetben direktvető géppel, lehetőleg öntözéssel a gyors és homogén kelés érdekében, potenciálisan a repce után másodvetésű kukorica következhet;
  • tápanyag-kijuttatási kísérlet RUNNER hibridekkel két stratégiát használva: egy hagyományos ajánlás, tehát ősszel minimális N, kora tavasszal 70-30%-ban két menetben, valamint egy „nem megszokott” stratégia, november végén 100% kijuttatva N-lock formában;
  • a 2026. őszi vetésre tervben vannak regulátorhasználati kísérletek is, különböző vetésidők mellett.

 

 

 

 

 

 

Molnár Márk, termékfejlesztő