Kora tavaszi tennivalók a repceföldön

Amikor a repce a telet követően újra intenzív fejlődésbe kezd, biztosítanunk kell, hogy minden tápanyagot megkapjon, és a károsítók is elkerüljék.

Március 21., a csillagászati tavasz ugyan csak néhány napja érkezett el, de az elmúlt években tapasztalt időjárási szélsőségek idén sem maradtak el. Enyhe, de legalább csapadékos téli időszakon vagyunk túl, ami a kifejezetten melegnek mondható februárnak köszönhetően rendkívül kedvező volt a repcekártevők átteleléséhez és korai megjelenéséhez. Szerencsére az őszi csapadéknak és a megszokottnál magasabb hőmérsékletnek köszönhetően többnyire kifejezetten jól fejlett, jó kondícióban lévő repceállományokkal mentünk a télbe, majd kezdtük meg a hosszú nappalos időszakot.

Befejeztük a nitrogén kijuttatását
A nitrogén-műtrágyázásnak mostanra a végére kellett érni, mert a következő hetekben, a virágzásig a repceállományok jelentősebb mértékű tápanyagot fognak felvenni. Az állományok nagy többségének gyökérzete jól fejlett, ami mindenképpen előnyös lehet a következő időszakban. A 3-4 hete elvégzett műtrágyázásnak köszönhetően a termőréteg tápanyaggal jól ellátott. A talaj nedvességtartalma is sok régióban (de sajnos nem mindenhol) magasabb, mint a korábbi években. Egyelőre a növekedési feltételek összességében kedvezőnek mondhatók.

Mikroelem-ellátás biztosítása
A bórt és egyéb mikroelemeket tartalmazó készítmények jól keverhetők regulátorokkal, ám az inszekticidek kijuttatása külön kezelésben javasolt. A víz pH-ját is igyekezzünk a megfelelő tartományban tartani az elvárt hatás elérése érdekében!

A bórszükséglet a teljes vegetációs időszak alatt (ősztől virágzásig): 400-600 g, ennek egyharmadát ősszel, kétharmadát tavasszal kijuttatva. A nitráthoz hasonlóan a bór is a vízben, tömegárammal szívódik fel a gyökereken keresztül, viszont a kijuttatását legjobb a lombtrágyázással egy időben elvégezni. A bórt a lehulló csapadék lemossa a repcéről, és így a növények számára elérhető formában jut be a talajba.

Növekedésszabályozó használata
20 évvel ezelőtt még a megdőlés elkerülése volt a cél, viszont a tavaszi növekedésszabályozás funkciója azóta megváltozott. Ma már

• stabil, egészségesebb hibridekkel dolgozunk;
• jelentősen alacsonyabb állománysűrűséggel;
• az utóbbi időben nagymértékben csökkent a nitrogén-műtrágyázás is.

Ezek a változások együttesen lényegesen alacsonyabb megdőlési kockázatot eredményeznek. Mindemellett felértékelődött az állományok homogenitása, az oldalhajtások fejlődésének elősegítése és persze a felhasznált termékek gombaölő hatása is.

A szárrövidítés mellett és ellen is sok minden szólhat évjárattól, időjárástól, rovarnyomástól függően. Alapvetően a következő esetekben javasolt:

• nagy állománysűrűségnél;
• a terület bőséges nitrogénellátottsága esetén (pl. hosszú távú szervestrágyázás, humuszos talajszerkezet);
• már ősszel túlfejlett, szinte szárba induló állományok esetén.

 

A gombaölő hatás is hasznos lehet:

• már ősszel jól látható fómás levélfoltok esetén;
• közepes téli levélveszteséget követően a sok félig elhalt levél elsődleges táptalaja a gombás betegségeknek;
• erős kártevőnyomás mellett a bolhalárvák, valamint a tavaszi kártevők tojásrakása és lárvái sérüléseket okoznak, amelyek belépési pontokat jelentenek például a fóma számára.

A növekedésszabályozás tehát állapottól függően történhet gumicsizma-magasságtól az oldalhajtások már jelentős megnyúlásáig. A kezeléseket lehetőleg az éjszakai fagyok elmúltával, nem túlstresszelt állományokban végezzük. Túlságosan száraz talajok esetében célszerű kivárni, míg megérkezik a csapadék.

Rovarölő szeres kezelések
Az enyhe februárnak köszönhetően a nagy repceormányos és repceszárormányosok zöme már korán berepült, és általában a védekezési küszöbérték túllépése esetén az állományok kezelése is megtörtént. Természetesen azoknak a gazdálkodóknak is figyelemmel kell kísérniük az ormányosok megjelenését, akik február végén annyi bogarat találtak, ami már megközelítette a küszöbértéket, de nem végeztek rovarölő szeres kezelést.

A hőmérséklet emelkedésével a repce-fénybogár megjelenésére is feltétlenül számítani kell, amely +15°C-tól intenzívebben fog berepülni. A kihelyezett sárga tálak fontos elemei az előjelzésnek, de a fertőzés intenzitását mégis úgy szükséges meghatározni, hogy megszámoljuk a bogarakat a bimbókon, lehetőleg úgy, hogy 5x5 növényről egy tálba rázzuk őket. Hűvös időben, esőben és szélben a repce-fénybogár az alacsonyabban fekvő, védett oldalhajtások rügyei között is szívesen mászkál.

Az erős állományok és a jó termesztési feltételek lehetővé teszik, hogy az őszi káposztarepce sokkal jobban megbirkózzon az esetleges biotikus és abiotikus stresszel, mint az előző évben. Ha a csapadékellátottság megfelelő, óvatos optimizmussal tekinthetünk repceföldjeinkre, habár tudjuk jól, az elszámolás időszaka még odébb van.