Miként befolyásolja az őszi fejlettség a tavaszi tápanyag-utánpótlást?
A repce az ősz folyamán igazi „biomassza-generátorként” viselkedik, ha az időjárási körülmények kedvezőek és a technológia is megfelelő. Egy gondosan ellátott repceállomány az év végéig négyzetméterenként 2-3 kg tömegű lombozatot képes fejleszteni, ami annyit tesz, hogy a növények 100-150 kg nitrogént vettek fel hektáronként (a friss tömeg alapján). Ez több mint elégséges, hiszen a javasolt mennyiség 1 kg biomassza négyzetméterenként vagy 50 kg nitrogén hektáronként.
De mit is jelent mindez a tavaszi tápanyag-utánpótlás szempontjából?
Hosszú távú tápanyagreakció-vizsgálatainkból kiindulva megállapítható, hogy a repcenövények közepes mértékben reagálnak az emelt dózisú nitrogén-utánpótlásra. Az első ábra szemlélteti a vizsgálatok során tapasztaltakat: a jól fejlett állományokban 150 kg N/ha dózis felett nem volt számottevő a hozamnövekedés.
A friss zöldtömeg mérésével állapíthatjuk meg legkönnyebben a levélfejlettség mértékét a tél beállta előtt. A vizsgálatot érdemes ősz végén elvégezni, illetve ha a tél folyamán jelentős a lombveszteség, többször megismételni egészen tavaszig. A mérések átlagából kiszámolhatjuk az állomány nitrogénmegtartó képességét.
Ebből a célból egy négyzetméteren gyűjtsük be a növények föld feletti részeit (1. kép), mérjük meg a tömeget, majd a megfelelő útmutatások vagy a RAPOOL nitrogénskálája alapján meghatározható a nitrogéntartalom. A gyenge állományok esetében, ha az ősz folyamán a nitrogénfelvétel nem érte el az 50 kg-ot, javasoljuk a kijuttatandó nitrogénmennyiség kismértékű emelését.
Léteznek olyan, okostelefonra fejlesztett alkalmazások, melyek segítségével a nitrogéntartalom a repceállományról ősszel és a vegetáció kezdetén készített fotók segítségével szintén könnyen megállapítható.
A fentebb leírt adatokból kiindulva, a minimumérték (50 kg N/ha) 70%-ának megfelelő nitrogént érdemes kijuttatni tavasszal (például 2 kg biomassza 100 kg nitrogént jelent hektáronként → 50x0,7 = kb. 35 kg N/ha), ezzel műtrágyát takarítva meg.
A RAPOOL már több éve foglalkozik a nitrogén-utánpótlás kérdésével, több országban állít be kísérleteket, különböző intenzitással végezve tápanyag-utánpótlást, változó vetésidőkkel és többféle talaj-előkészítéssel. A nitrogén-műtrágyázást érő politikai nyomás miatt és a repcéink jobb nitrogénhasznosítása érdekében nitrogénvizsgálati kísérleteket állítottunk be kétféle intenzitással: alacsonyabb (120 kg N/ha) és magasabb (170 kg N/ha) dózissal. A grafikonon az elmúlt 5 év eredményeinek összefoglalója látható, két vetésidő és három helyszín alapján. A kihívásokkal teli időjárási viszonyok következtében és a folyamatosan fejlődő hibrideknek köszönhetően (erőteljes őszi fejlődés, valamint betegség-ellenálló képesség [TuYV]) elmondható, hogy az egyes hibridekre magának a nitrogénnek viszonylag csekély a hatása.
Az összesítésből kiderül:
- Kisebb mértékű nitrogénpótlás → magasabb olajtartalom: +0,6%, ez 4 euró/t felárat jelent
- Kisebb mértékű nitrogénpótlás (–50 kg N/ha) → kb. 32 euró/ha megtakarítás
- Egy művelettel kevesebb a területen: 7,3 euró/ha megtakarítás
Összességében alacsonyabb nitrogénszint választásával körülbelül 50 eurót takaríthatunk meg (ez kb. 135 kg/ha), ami körülbelül annyi, amennyivel több termést adnak a 170 kg N/ha tápanyag-utánpótlásban részesült állományok.
Végezetül elmondhatjuk, hogy a repce alacsonyabb tápanyag-utánpótlási szint mellett is képes vonzó terméseredményeket elérni. A saját kísérleteink alapján elmondható, hogy az új, erőteljes őszi fejlődésű és betegségeknek jól ellenálló hibridek (a TuYV-rezisztenciát beleértve) képesek kompenzálni az alacsonyabb szintű tavaszi tápanyag-utánpótlást. Különösen az elmúlt két évben (2018 és 2019) figyeltük meg, hogy a nagy termésre képes hibridek, melyek erőteljesen fejlődnek ősszel, és jól fejlett gyökérrendszert alakítanak ki, ígéretes állományt alkothatnak már kora tavasszal, még az első hő- és szárazsághullámok előtt.
A folyamatosan növekvő terméshozamok lehetővé teszik, hogy az alkalmazott technológia költségei csökkenjenek, de attól még igaz marad: az ősszel jól fejlett repceállományok nemcsak a nitrogénkijuttatás optimalizálását teszik lehetővé, hanem kulcsfontosságú szerepük van a magas terméshozamok elérésében is.
René Brand
RAPOOL International