2019 tavaszán hogyan néz ki a RAPOOL tápanyag utánpótlási technológiája?

Az európai repcepiac rendkívüli nyomás alatt van, több okból: szárazság, csökkenő termésszintek a főbb országokban, politikai nyomás (hatóanyag-korlátozások) és alacsony felvásárlási árak. Szkeptikusak-e a termelők a jövőt és technológiájuk jövedelmezőségét tekintve? Ismerünk-e még egy olyan növényt, amely az elvetett vetőmag mennyiségének 1000-szeresét tudja reprodukálni?

A modern repce hibridek képesek erre a teljesítményre, hektáronként 3-4 kg vetőmagból akár 3000-4000 kg termést adnak. Továbbá több piaci elemző is úgy értékeli, hogy a 400-600 euró/ha profittal a repce az egyik legvonzóbb kultúra az európai vetésforgóban.

2019 tavasza, a nehéz őszi körülmények miatt, sajnos nem a legideálisabb, és több új kihívás elé is állítja az európai termelőket. Európa északi-keleti régióiban a kilátások biztatóak, sőt az állományok helyenként túl is fejlődtek. A közép- és délkelet-európai régióban még mindig az őszi szárazság és a forróság kedvezőtlen hatásait szenvedik egyes területek. Sajnos akadnak olyan területek is, ahol már lassan 100 napja semmilyen formában nem hullott csapadék a szántóföldi területekre. Ezek után joggal merül fel a kérdés:

Vajon mire számíthatunk 2019-ben?

A tavaszi fejtrágyázás, tavaszi vetések és permetezések közepette a termelők újfent azt a kérdést teszik fel maguknak: „Mennyit fektessek a repce műtrágyázásába, hogy a legtöbb termést arassam?” A RAPOOL javaslatot tesz egy tavaszi tápanyag utánpótlási technológiára, amellyel segítséget nyújt az eredményes és jövedelmező aratáshoz 2019-ben.

A nitrogén segíti a biomassza növekedését, a becők és magok kialakulását. Alapvetően 150–200 kg N/ha hatóanyag kijuttatását javasoljuk. Kísérleti eredmények és a saját megfigyeléseink is azt mutatták, hogy gyengén fejlett állomány első tavaszi fejtrágyázása során érdemes magasabb nitrogéndózist kijuttatni. Ha jól fejlett az állomány, illetve erőteljes őszi fejlődés jellemezte a repcéinket, érdemes a második fejtrágyázás során fokozni a nitrogén mennyiségét, különösen ha korai tavaszi, nyár eleji szárazságra számítunk.  

Az első ábrán a müncheni egyetem grafikonja látható, amely segítséget ad a helyes nitrogénstratégia megválasztásához. A kísérletek során a gyengén fejlett állományok akkor érték el a legmagasabb terméseredményeket, amikor a tavasz során tervezett összes, 180 kg nitrogént osztottan, az első fejtrágyázáskor kétharmad, a második időpontban pedig egyharmad részét juttatták ki. Jól fejlett állományok esetében a legjobb terméseredményeket abban az esetben tapasztalták, ha a teljes nitrogéndózis körülbelül egyharmadát az első kezelés során, a maradék körülbelül kétharmadát pedig a második időpontban juttatták ki.

A táblázatban megtalálja az általános nitrogén-utánpótlási javaslatunkat, az első és második fejtrágyázás elosztási arányát a kezdeti fejlődési erély és az állomány állapotának függvényében.

A végső kérdés az, hogy a kihívásokkal teli tavaszi fejlődés során melyik nitrogénformuláció a leghatékonyabb. A kora tavaszi fejlődés, a hőmérséklet emelkedésétől függően, általában február közepétől kezdődik, és eltarthat akár április közepéig is. Ebben az időszakban az első fejtrágyázás időpontjának megválasztását az éjszakai fagyok is megnehezítik.

A 3. ábrán szemléltetjük további ajánlásainkat. Általánosan elmondhatjuk, hogy a korai fejlődési stádiumban inkább ammónium formájában juttassunk ki nitrogént (a fagykárok elkerülése érdekében, ami a túlzott nitrát felvétel miatt következhet be). Ha gyengébb az állományunk, vagy később indul meg a tavaszi fejlődés, akkor a gyors fejlődés elősegítése érdekében javasolt a vegyes nitrogéntartalmú műtrágyák használata (kalcium-ammónium-nitrát stb.).

Természetesen arra is ki kell térnünk, hogy granulált vagy folyékony formában juttassuk-e ki a nitrogént. Általánosan elmondható, hogy nincs szignifikáns különbség a példában javasolt kalcium-ammónium-nitrát (pétisó) és ammónium-nitrát oldat (urea) hatékonysága között. A grafikonon részletesen is megfigyelhető a különböző típusú műtrágyák terméseredményre gyakorolt hatása.

A nitrogénfelhasználás hatékonysága mellett meg kell jegyezzük, hogy az időjárási körülmények gyakran megkövetelik a folyékony nitrogén hatóanyagú műtrágyák kijuttatását. Mik ennek a lehetséges előnyei? A folyékony műtrágyák hatóanyagait a növények a levélen és a gyökéren keresztül is képesek felvenni. Ez a tulajdonság rendkívül előnyös lehet a tavaszi száraz időjárás esetén, és a termelők, ha szükséges, kombinálhatják növényvédő szeres kezeléssel, ami a munkacsúcsok idején biztosít könnyebbséget. Összeségében tehát elmondható, hogy nincs különbség a készítmények között, a termelőknek maguknak kell eldönteniük, hogy a saját területeikre, a rendelkezésre álló kereteiken belül, melyik a legjobb megoldás.

A kálium létfontosságú a fagytűrés, a virág- és becőképződés és a vízháztartás szabályozásában. Az őszi káposztarepce 180–270 kg/ha K2O-t igényel. A foszfor nélkülözhetetlen a csíra és a gyökér fejlődéséhez, fokozza a fagytűrést, a szárszilárdságot és az érést, mindehhez 80–120 kg P2O5/ha mennyiségre van szükség.

A kén szerepét gyakran alábecsülik, pedig nélkülözhetetlen a fehérjeszintézishez és a nitrogénhasznosításhoz. A jó kénellátottsághoz 30–50 kg/ha szükséges, amit az első nitrogén-fejtrágyázással egy menetben javaslunk kijuttatni. Az 5. ábra[1] a kezdetektől egyenletes kénellátottság előnyeit mutatja. A nitrogén és a kén egyensúlya elősegíti a termésmennyiség növekedését vagy a nitrogén mennyiségének csökkentését azonos termésszint mellett. 

Lényeges a bór levélre történő kijuttatása. Segíti a gyökérfejlődést, a virágzást, a beporzást és közvetve a termésmennyiség növelését. A növényeknek 0,3–0,5 kg/ha mennyiségre van szükségük a teljes vegetáció alatt, de egyszerre soha ne juttassunk ki 0,15 kg/ha-os dózisnál többet! A javaslatunk az őszi kezelésekre: rovarölő szer + 0,15 kg/ha bór. Tavasszal (a szárba indulás idején): rovarölő szer + 0,15 kg/ha bór, virágzáskor: gombaölő/rovarölő szer + 0,15 kg/ha bór. A permetlémennyiség legalább 200 l/ha legyen. Kérjük, ne feledje, hogy a bór növeli a víz pH-értékét! A permetléhez hozzáadott pH-stabilizátor segíthet az optimális pH-szint beállításában.

Amit összegzésként elmondhatunk a 2019. tavaszi technológiáról, hogy figyeljünk a területünkre, különösen a növényekre. A gyenge repceállományok fejlődését segíti a magasabb nitrogéndózis kijuttatása, míg a jobb kondícióban lévő állományok kevesebb nitrogénnel is beérik a tavaszi fejlődés kezdetekor. Utóbbi esetben a későbbi magas nitrogénszint elősegíti az erős becőfejlődést, hogy megcélozhassuk a maximális termésszintet.

Betakarításkor tartsuk észben, ahhoz, hogy a legjobb hozamot takarítsuk be, érdemes türelmesnek lennünk, nem feltétlenül az első aratás a legeredményesebb. Az új generációs RAPOOL-hibridek, mint a DALTON, DARIOT vagy PHOENIX CL, rendkívül robosztus habitusa és kipergés-ellenállósága magasabb terméspotenciált tesz elérhetővé.

A repce tehát 2019-ben is izgalmas kultúrának ígérkezik. Keresse bátran az egész szezon alatt a RAPOOL területi képviselőit, mert a „repce a hivatásunk”!

René Brand nemzetközi termékfejlesztő RAPOOL International		Pálffy András termékfejlesztő RAPOOL Hungária Kft.