Raps Radar

Az ukrán repcetermesztés néhány eredményes év után új nehézségekbe ütközik. A repcetermő területek erős csökkenése és a termesztés kockázatának növekedése miatt Ukrajna akár el is veszítheti pozícióját mint legfőbb uniós repceexportőr a 2021–22-es gazdasági évben. Csupán 880 ezer hektárnyi területet vetettek be repcével a 2021-es aratásra (27%-kal kevesebb, mint tavaly). A csökkenő terület fő okai a kedvezőtlen időjárási körülmények és az alacsony termésátlagok voltak 2020-ban. Ráadásul a repceárak nem követték a globális emelkedést: míg a repce ára csupán 6%-kal nőtt november végéig, a búza 37%-kal lett drágább ugyanabban az időszakban. Mivel a repceállományok jelenleg nincsenek jó állapotban, a várható termést csak 1,7 és 2,1 millió tonna közé becsülik. Ez azt jelenti, hogy az ukrán export várhatóan újra visszaesik 2021/2022-ben, ami nehézséget okoz az európai repcepiacon, mivel általában Ukrajna elégíti ki az európai kereslet felét.

A klímaváltozás és a hőmérséklet emelkedése az elmúlt 30 évben oda vezetett, hogy 10 nappal hamarabb kezdődik meg a virágzás. Ugyanakkor nagyobb esélyt látunk a késői fagyokra és az általuk okozott károkra a virágzásban. A John Innes Centre és az Aberystwyth Egyetem Biological, Environmental & Rural Sciences (biológiai, környezeti és mezőgazdasági tudományok) kutatói egyre inkább felismerik a molekuláris mechanizmusát annak a folyamatnak, amely által az állomány szinkronizálni tudja a virágzást a kedvező feltételekkel. A közös kutatásban kiemelik, hogy a virágzást több gén összehangolt működése irányítja. Ezeknek a folyamatoknak a jobb megértése lehetővé teszi a kutatók számára olyan termények létrehozását, melyek bizonyos körülmények között jobban fejlődnek.

A 2021-es növekvő területek ellenére a canolakészletek a nagy nemzetközi kereslet miatt szűkösek maradnak. Az ottawai mezőgazdasági minisztérium piaci szakértőinek első előrejelzései szerint a termőterület 8,7 millió hektárra nőhet (3% növekedés 2020-hoz képest). A termésmennyiség 6%-kal 19,9 millió tonnára emelkedik majd, ami a 2018-as és 2019-es rekordévek után a harmadik legmagasabb termést jelenti. Noha a nagy termés akkoriban korlátozta az árakat (326 euró/t), a piaci környezet az intenzív nemzetközi kereslet következtében változik. Ennek következménye, hogy az idei kereskedelmi évben az átlagár 408 euró/t körül alakul. Jelenleg az export főleg Kína és az Európai Unió miatt közel 11 millió tonnás szintre emelkedett (7%-kal magasabb, mint tavaly). Mivel a készletek 2021 közepére történelmi mélységbe, 1,2 millió tonnára süllyednek, várhatóan az export az idei évben még korlátozottabbá válik.

A növényi olajok globális piacán tapasztalható nagymértékű áremelkedéseknek megfelelően a repce az Európai Unióban is többéves csúcsot ért el az elmúlt hetekben, és a 2021-es aratásra vonatkozó előrejelzések szerint is nagyon jók a kilátások. Ez felforgatja a hagyományos vetésforgót, és a tavaszi repcének új lehetőséget teremt a gabonahangsúlyos vetésforgóban. Sarah Hawthorne (DSV-nemesítő) kiemeli az egyes kultúrnövények tápanyag-utánpótlása közötti különbséget, hiszen „a tavasszal vetett repce jobban profitál a talaj természetes nitrogénmobilizációjából, mivel a legnagyobb mennyiséget a szezonon belül később igényli, amikor a talajok melegebbek és aktívabbak”. A RAPOOL már 1970 óta nemesít új típusokat, mint amilyen a MENTHAL is, amely az első tavaszi vetésű gyökérgolyva-rezisztens hibrid Európában, és amely széles körűen képes ellenállni a biotikus és abiotikus stressznek.

A RAPOOL Polska három új hibridet regisztrált és mutatott be a lengyel piacnak 2021/22-re. A METROPOL, a DESPERADO és a CONDOR tovább bővíti a lengyel gazdák számára rendelkezésre álló, magas hozamú fajtákat felmutató, amúgy is széles portfóliót. Mindhárom hibrid TuYV-rezisztens, ami egyre inkább elvárás a magas terméshozam érdekében Lengyelországban. Ráadásul a DESPERADO és a CONDOR Rlm7-fómareziztenciával rendelkezik és kifejezetten egészséges típus. Mivel a termésbiztonság is egyre inkább alapvető elvárássá válik az utóbbi években, a DESPERADO kipergés-ellenállósága fokozottabb védelmet jelent szántóföldi körülmények között.

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) éves jövedelmezőségi adatai pontosan rávilágítanak a kihívásokkal teli szántóföldi termelési körülményekre. A 2018/2019-es alacsonyabb hozamok miatt kevesebben foglalkoznak a repcével, de még mindig vonzóbb lehetőség, mint a búza, kukorica, napraforgó és szója. A 2015–2019 közötti, elemzett időszakban a repce 74 730 Ft/ha átlagos bevételt eredményezett szezononként (támogatások nélkül), amivel a második helyen áll a kukorica mögött (81 988 Ft/ha). A napraforgóhoz képest 16 753 Ft/ha plusz jövedelmet biztosított, amivel fenntartja a pozícióját mint a legértékesebb olajos növény.