Nem feledkezhetünk meg a repce regulátoros kezeléséről

Az ország nyugati részére lezúduló esőzések következtében a repceállományok változó képet mutatnak. Azok a termelők, akik korán elvetették az őszi káposztarepcét – és így még a nagy esők előtt megjelentek a fiatal csíranövények –, a határ körbejárásakor most jól fejlett, homogén állományokat láthatnak.

Több esetben azonban az erős csapadék a finomra munkált vetőágyakat teljesen betömörítette, cserepessé vált a talajfelszín, amelyet a fiatal növények nem voltak képesek áttörni. Ennek következtében vontatott kelés figyelhető meg, és a táblákon a növények egyenetlenül fejlődnek.

A korán elvetett állományok már jócskán túlhaladtak a 4–6 leveles állapoton, amely optimális lenne regulátoros kezelés esetén. Esetükben mindenképp szükséges elvégezni a regulátorozást. A növekedésszabályozó anyagokkal lassítjuk a föld feletti részek fejlődését, a tenyészőcsúcs előretörését. A növényben felhalmozódó tápanyag és energia a gyökér fejlesztésére fordítódik, a repce hosszabb gyökereket és vastagabb gyökérnyakat fejleszt. Ezáltal elérhető, hogy az állomány már ősszel homogénebb képet mutasson.

Lényeges, hogy a tenyészőcsúcs, melyen már most megtalálhatóak a kis virágkezdemények, a tél során a levelek alatt befedve maradjon, mert ez biztosítja a fagyvédelmet. Ha a tenyészőcsúcs túl magasra nő, a repcenövény levélzete kiterül, ezáltal jelentősen megnő a téli kifagyás veszélye.

Jogosan merül fel a kérdés sokakban, hogy miért a repce 4–6 leveles állapotában végezzük a regulátoros kezelést, ha az állomány ekkor még nem záródott össze, és a vegyszer jelentős részét a talajra juttatjuk ki. Tudni kell azonban, hogy a repce ebben a fenológiai állapotban képes a leghatékonyabban hasznosítani a kijuttatott hatóanyagot, ezáltal a veszteség is mérséklődik.

Hogyan tudjuk megállapítani, hogy nem késtünk-e el a regulátoros kezeléssel?

A repcét félbevágva megfigyelhetjük a gyökérnyaki rész felett a tenyészőcsúcs fejlettségi állapotát. Lényeges, hogy ne legyen a jobb oldali képen látható módon túlfejlett, amikor megnyúlt kúp alakúvá válik. A regulátoros kezelés akkor volt eredményes, ha a tenyészőcsúcs lapos, enyhén ovális alakú marad (bal oldali kép).

A regulátorkészítmény megválasztásakor a hatóanyag függvényében számolhatunk gombaölő hatással is. Vannak olyan készítmények, amelyek hatóanyag-összetételükből adódóan erős reguláló és gyengébb gombaölő hatással rendelkeznek. A tisztán triazol tartalmú készítmények reguláló hatása gyengébb, gombaölő szerepük erősebb. Csapadékosabb, nedvesebb időjárás esetén számíthatunk a fómás betegség megjelenésére, fertőzésveszély esetén tehát érdemes megelőző védekezést végezni.

Pálffy András
termékfejlesztő
RAPOOL Hungária Kft.