Magas olajrepcehozam eléréséhez elkötelezett kutatásra és erős csapatra van szükség

A mezőgazdaságban végbemenő számos változás miatt a fejlett genetika kulcsfontosságú lesz a fenntarthatóság és a magasabb hozamok szempontjából.

Tavaly az uniós repcehozam a Reuters szerint 17 millió tonnára emelkedett, ami meghaladta az olajnövényre vonatkozó kezdeti várakozásokat. Mivel ez az EU legjelentősebb olajnövénye, amely az élelmiszer-, a biodízel- és az állatitakarmány-piacot is kiszolgálja, egyre nagyobb szükség van a nagy hozamú és kiváló minőségű olajrepcehibridekre.

Amennyire nagy az igény az olajat tartalmazó termények iránt, annyi kihívással is kell szembenézni. A termelők egyre több aszállyal és hőséggel, a növényvédő szerekhez való korlátozott hozzáféréssel és a műtrágyák használatának visszaszorítására irányuló fokozott nyomással szembesülnek. Mindent egybevetve erős genetikára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a kihívásokat és keresleti igényeket kezelni tudják.

„Az olajrepce esetében az összes vagy majdnem az összes nemesítési és géntechnológia felhasználható – nyilatkozta dr. Carsten Oertel, a RAPOOL repcenemesítője. – Világviszonylatban pedig több mint ezer csoport folytat kutatásokat az olajrepcével kapcsolatban.”

Nemesítés a jövőért

Mivel az új hibridek piacra juttatása 10-12 évet vesz igénybe, a gazdák által jelenleg használt vetőmagok a nemesítők több mint egy évtizeddel ezelőtti előrelátásának köszönhetők. A nemesítők napjainkban is ennek megfelelően vizsgálják a károsítókat, az időjárást és a fogyasztói trendeket, hogy megjósolják az egy évtized múlva várható genetikai igényeket.

Minden genetikai módosítás egyetlen kérdésre vezethető vissza: Megéri-e majd termeszteni?

„Mint tudjuk, a világ népessége növekszik – jelentette ki dr. Christian Flachenecker, a RAPOOL repcenemesítője. – És most azzal is szembe kell néznünk, hogy a talajok leromlása, a talajtömörödés és hasonló okok miatt globálisan csökken a mezőgazdasági területek mérete. Tehát adott területről többet kell betakarítanunk.”

A kórokozókat, kártevőket és gyomnövényeket nem foglalkoztatja a növekvő népesség és a hektárszám csökkenése. A nemesítőknek kell megküzdeniük a kihívással, hogy a terméshozam további növelése érdekében olyan új hibrideket találjanak, amelyek toleránsak vagy rezisztensek a gyakori károsítókkal szemben.

„Az egyik legfontosabb téma, amin dolgozunk, a rovarokkal szembeni rezisztencia – mondta dr. Alexander Döring, a RAPOOL nemzetközi termékmenedzsere. – A betegségtolerancián is dolgoznak a nemesítők, de izgatottan gondolok arra például, hogy a nagy repcebolha vagy a repcefénybogár ellen rezisztencia alakulhat ki. Jelenleg még az alapkutatási fázisban tartunk, ami azt jelenti, hogy sok évbe fog telni, amíg az első ilyen hibridek megjelenhetnek a piacon.”

Legyen szó hagyományos nemesítési technikákról vagy a legkorszerűbb eljárásokról, a RAPOOL-RING nemesítői számos, repcére vonatkozó megoldást vizsgálnak.

Kihívást jelent a kultúrnövények genetikája

Kevés olyan nemesítési program van, amely minden időt és energiát kizárólag az olajrepcére fordít. A RAPOOL-RING ezen kevesek egyike, ha nem az egyetlen. Ez az elkötelezettség azt jelenti, hogy a RAPOOL kiemelkedően jól ismeri ezt az bonyolult növényt.

„A repcében több mint 101 000 gén található – mondta Oertel. – Ez nagyjából négyszer annyi, mint az ember esetében, mivel nálunk ez a szám 20-30 ezer. Ebből is látszik, hogy mennyire összetett növényről van szó.”

„Különféle szakértőkből álló csapatra van szükség ahhoz, hogy jó munkát végezzünk az új termékek piacra juttatása során – tette hozzá. – A genomikától kezdve a biológiai ismereteken át a növénynemesítési ismeretekig, a technológiáig és az adatkezelésig – mindennek együtt kell működnie.”

A kutatás szempontjából ez is jelentős erőfeszítés. Az üvegházakban, a klímakamrákban és a szántóföldeken végzett kísérletek csak néhány lépését jelentik mindannak, amivel a RAPOOL-RING szűkíti a nemesítési palettát, hogy csak a legjobb új hibrideket hozza forgalomba.

„A kiválasztás legfontosabb lépései mindig a szántóföldön történnek – jelentette ki Flachenecker. – A hibrideknek végső soron valós körülmények között kell helytállniuk, hogy bebizonyítsák, nemcsak magas terméshozamot, hanem a befektetések megtérülését is biztosítják a gazdák számára.”