Közös célunk az éghajlatváltozást jobban tűrő repcehibridek nemesítése

Klímaváltozástól sújtott világunkban a RAPOOL kutatókkal együttműködve biztosítja, hogy a gazdák által betakarított termés mennyisége ne csökkenjen, hanem inkább tovább nőjön.

 

A klímaváltozás új kihívásokkal szembesíti a termelőket, nem utolsósorban az emelkedő átlaghőmérséklet következtében, ami miatt a földjeiket új kártevők és kórokozók fenyegetik. A kormányzat pedig a műtrágyázásra vonatkozó új szabályozásokkal reagált, amelyek korlátozzák a kijuttatható műtrágya mennyiségét.

A RAPOOL már felismerte, hogy ezen kihívás megoldásának egyik kulcsa partnerkapcsolatok kiépítése. Éppen ezt tette Artur Kozera, aki jelenleg a RAPOOL Polska termékmenedzsere (képünkön), amikor azzal bízta meg egyetemi társát, dr. Witold Szczepaniakot, hogy alakítsa ki a legjobb műtrágyázási rendszert az egyes káposztarepce-hibridek számára. Szczepaniak a Poznani Élettudományi Egyetem mezőgazdasági, kémia és környezeti biogeokémia tanszékének professzora.

„Sok európai országban a közeljövőben a környezetvédelmi törvényeket tovább módosíthatják. Ez azt fogja eredményezni, hogy egyes növényvédő szereket (hatóanyagokat) ki fognak vonni a forgalomból, illetve korlátozzák a nitrogén- és foszfortrágyázást, mivel ezek a tápanyagok jelentik a legnagyobb környezeti terhelést” – mondja Szczepaniak.

Szerencsére az olyan vállalatok, mint a RAPOOL, a klímaváltozást szem előtt tartva előrelátó módon partnerséget alakítottak ki új repcehibridek nemesítésére. Ebben nagy szerepet játszanak az olyan kutatók, mint Szczepaniak, aki több mint 20 évig dolgozott a RAPOOL csapatával. Ezen idő alatt számos szemináriumot, tanfolyamot és szántóföldi workshopot szerveztek a repcetermelők számára, nemcsak azt mutatva meg nekik, hogyan válasszák ki a számukra legmegfelelőbb hibridet, hanem azt is, hogy hogyan kell a talajt megfelelően előkészíteni, illetve a műtrágyázási és növényvédelmi tervet összeállítani.

A RAPOOL és egyetemi kutatási partnerei által létrehozott kísérleti parcellákon megfigyelték, hogy a RAPOOL új repcehibridjei szívósabbak, ellenállnak a betegségeknek, és nagyobb arányban alakították át a talajból felvett nitrogént magas hozammá – éppen ahogy a gazdálkodók elvárják. „Folyamatosan keressük azokat a hibrideket, amelyek ellenállóak a megbetegedésekkel szemben és tolerálják a klímaváltozás kiváltotta stresszfaktorokat” – mondja Kozera.

 

A kutatás fontossága
Az őszi káposztarepce, más haszonnövényekhez hasonlóan, sokféle kulcsfontosságú tápanyagot igényel a terméspotenciálja eléréséhez. A nitrogén elsődleges ezen tápanyagok között, jegyzi meg Szczepaniak. A kutatók az évek során rájöttek, hogy miközben minden növénynek szüksége van nitrogénre a fejlődéshez, ezzel egyidejűleg ez az az anyag, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a környezetre. Kevesebb műtrágya használatával a növénytermesztők kevésbé szennyezik a környezetet és egyidejűleg pénzt is takarítanak meg. Ezáltal saját életüket is egyszerűbbé teszik, mert nem kell állandóan aggódniuk a műtrágyatermékek használatára vonatkozó, folyamatosan változó szabályozások miatt.

„Kutatómunkánk nemcsak a nemesítés folyamatát gyorsítja fel, hanem a tágabb értelemben vett repcetermesztést is. Ennek eredménye, hogy – a változékony időjárási feltételek és a kórokozó- és kártevőnyomás fokozódása ellenére – a repcehozamok nem csökkennek, hanem akár nőhetnek is” – teszi hozzá Szczepaniak.

A megfelelő hibrid használata
A siker kulcsa természetesen a megfelelő repcehibrid használata, amely erőteljesen fejlődik és kevesebb műtrágya használatával is jó hozamra képes. A RAPOOL repcehibridjei rendkívül hatékonyan használják fel a talajban már jelen lévő nitrogént, jegyzi meg Szczepaniak.

„Csak a tápanyagokkal megfelelően ellátott növények képesek úgy fejlődni, hogy nagy hozamot is adjanak. Nemcsak a műtrágyázás megtervezése és megvalósítása fontos, hanem az is, hogy a termesztési feltételeknek megfelelő hibrideket használjanak” – mondja. A megfelelő hibridnek nemcsak magas terméspotenciállal kell rendelkeznie, hanem jól kell viselnie az abiotikus (alacsony és magas hőmérsékletek, rendszeresen előforduló aszályok) és biotikus (kártevők és kórokozók) stressztényezőket is, teszi hozzá. „Ezért van az, hogy a RAPOOL nemesítőinek tovább kell dolgozniuk a károsítókkal szemben új rezisztenciákat hordozó hibrideken, illetve olyan hibridek bevezetésén, amelyek rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak a változó időjárási feltételekhez, ennek köszönhetően fokozva a nitrogén és más tápanyagok felvételének hatékonyságát.”

Kozera szerint a RAPOOL kiemelkedik a többi nemesítő közül, mert folyamatosan kutatja azokat a hibrideket, amelyek ellenállnak a gombás, vírusos megbetegedéseknek vagy jól viselik a klímaváltozás előidézte környezeti stresszfaktorokat. „A kísérleti parcellákon végzett munkánk eredményeként azt látjuk, hogy az új hibridek hatékonyabban alakítják át hozammá a talajból felvett nitrogént. Ilyen hibridek többek között a MANHATTAN és a MATRIX CL. Ezek a hibridek nemesítőink előrelátó munkájának eredményei” – mondja Kozera.

„A gazdálkodóknak optimalizálniuk kell a termelési költségeket. Ne felejtsük el, hogy az őszi káposztarepce 11 hónapig a termőföldön marad. Ezen idő alatt károsítók és abiotikus stressz is éri. Csak a legjobb, legegészségesebb és legnagyobb hozamú hibridek képesek szembenézni ezekkel a kihívásokkal.”