A nitrogént hatékonyan hasznosító hibridek hozhatnak gyökeres változást az őszi káposztarepce termesztésében

Kutatás támasztja alá, amit a RAPOOL repcéit termesztő gazdálkodók már tudnak – hogy ezek a hibridek hatékonyabban hasznosítják a nitrogént, és segíthetnek műtrágyát, ezáltal pedig pénzt megtakarítani.

Amikor Andreas Stahl, a Giesseni Egyetem növénynemesítő kutatója megvizsgálta a modern káposztarepce-hibrideket (köztük a RAPOOL hibridjeit is), és összehasonlította azokat a régebbi repcehibridekkel, felfedezett valami fontosat: a modern hibridek sokkal hatékonyabban hasznosítják a nitrogént.

A nitrogén azon legfontosabb növényi tápanyagok közé tartozik, amelyeket a gazdálkodók a nagy hozam és nagy termelékenység érdekében használnak, jegyzi meg Stahl. Másrészt mivel a növény nem veszi fel mindig teljes egészében, a fel nem használt nitrogén kikerülhet a mezőgazdasági termelési rendszerből és a bomlástermékei súlyosan károsíthatják az ökoszisztémát. „Ez azt jelenti, hogy a nitrogént jobban hasznosító repcehibridekre van szükségünk”– mondja Stahl.

A modern genetika lehetővé teszi, hogy a növények hatékonyabban vegyék fel a szükséges tápanyagokat, Stahl pedig hisz abban, hogy ezek a fejlesztések felgyorsulhatnak, mivel a nemesítők egyre jobban végzik a munkájukat. „A modern genetika hozzá fog járulni általában a termények, de különösképpen az őszi káposztarepce sokkal környezetbarátabb termesztéséhez, amikor a gazdálkodók az új rendelkezések és a környezettel kapcsolatos általános aggodalmak következtében kevesebb műtrágyát használhatnak” – teszi hozzá Stahl.

Nyerő kombináció

A hatékonyabb nitrogénhasznosítás biztosítja a termelők számára a műtrágyaköltségek csökkentésének lehetőségét, ezzel egyidejűleg pénzt takarítva meg és védve a környezetet – ez egy nyerő kombináció a növénytermesztésben, különösen akkor, amikor a gazdálkodóknak mérsékelniük kell a műtrágyahasználatot, mondja Jeanne Geißler, a RAPOOL nemzetközi termékmenedzsere (képünkön). „Azok a termelők, akik ezeket a hibrideket használják, azt állítják, hogy a növények egészségesebbek és képesek jobban ellenállni az időjárás és az éghajlat jelentette kihívásoknak, még akkor is, ha a műtrágyahasználatot visszafogják” – teszi hozzá Geißler.

Geißler szerint a RAPOOL modern hibridjei minderre képesek. A RAPOOL legutóbb tett lépése a nitrogénhatékonyság érdekében egy új alaptulajdonság, a tarlórépa-sárgavírussal (TuYV) szembeni rezisztencia bevezetése. A vírussal szembeni ellenállóság pozitívan befolyásolja a növény vitalitását és a gyökér fejlődését.

A TuYV-vel szembeni rezisztencia a RAPOOL-hibridekben alaptulajdonság, ugyanúgy, mint az egyéb betegségekkel (pl. fómás levélfoltosság, Verticillium és Sclerotinia) szembeni tolerancia. A kipergés-ellenállóság és a télállóság szintén genetikai tulajdonság. Erre példa a MANHATTAN, a RAPOOL-portfólió kiemelkedő hibridje.

„A MANHATTAN-hez hasonló újdonságok hatékonyabban hasznosítják a nitrogént, mert jobban képesek a nagyrészt klímaváltozásból eredő környezeti stressznek ellenállni. A növények nem áldoznak többletenergiát arra, hogy az ilyen környezeti stresszhatásokat leküzdjék, és képesek az energiájukat a hozamba fektetni” – mondja Geißler.

Mivel a repcetermesztők a klímaváltozással vívott küzdelmet és a műtrágyahasználat csökkentését segítő új módszereket keresnek, a modern nemesítők, mint a RAPOOL munkatársai, kiterjedt kutatásaikkal bizonyítják, hogy úttörő új hibridjeik valódi megoldást jelentenek, ami segít a termesztőknek megbirkózni a klímaváltozás következményeivel.