Maximalizálja a nitrogént ősszel, és vegye fontolóra modern hibridek termesztését!

Mivel az őszi káposztarepcét termesztő gazdálkodóknak a klímaváltozással és a nitrogénkijuttatás korlátozásának nehézségeivel is szembe kell nézniük, megkérdeztünk két mezőgazdasági szakértőt, hogyan tehető jövedelmezővé ez a kultúra.

 

Albin Gunnarson svéd agrármérnök és a Global Council for Innovation in Rapeseed and Canola (repce- és canolainnováció globális tanácsa) tagja (képünkön).

Ferenc Kornis az N.U. Agrar, egy németországi növénytermesztési magán tanácsadó cég ügyvezető igazgatójaként dolgozik (képünkön).

Együtt számtalan gazdának adtak szaktanácsot az évek során a hibridválasztáshoz, a műtrágya-kijuttatáshoz és a vetéshez.

A siker érdekében a következőket javasolják.
Válasszon télálló hibridet. Svédország Európa legészakibb része, ahol az őszi káposztarepce még sikeresen termeszthető. A télállóság fontos szempont, különösen a klímaváltozás idején, amikor sokfelé tapasztalhatók rendkívüli hidegek télen. Az egészségesebb és jobb állapotban lévő repcenövények könnyebben elviselik és túlélik a telet. A télálló változatok erősek és jobb kondícióban maradnak kedvezőtlen feltételek mellett is.

Használjon ősszel több nitrogént. Az Európai Unióban sok helyen, többek között Svédországban és Németországban is, hektáronként 60 kg nitrogén a maximális kijuttatható mennyiség az őszi hónapokban. A szakértők az év vége felé több nitrogén használatát javasolják, tavasszal pedig kevesebbet. Ez elősegíti, hogy a növény elég nagyra nőjön, és 8-10 leveles állapotban túlélje a telet. Figyelembe véve a magas műtrágyaárakat és az ellátási lánc nehézségeit, a gazdáknak érdemes ősszel a maximális megengedett mennyiséget kijuttatni, hogy a növények fejlődése optimális legyen és túléljék a telet – a hozam így akár 20%-kal is növekedhet. Az elővetemény után megmaradó nitrogéntöbblettel is számolni kell, amivel az teljes egészében megtakarítható.

Tavasszal optimalizálja a teljes nitrogénmennyiséget. A svéd gazdák tapasztalataiból kiindulva egy kilogramm nitrogén felvétele ősszel 1,7 kg-nak felel meg tavasszal. Több nitrogén kijuttatása ősszel lehetővé teszi nitrogén megtakarítását tavasszal.

Szenteljen figyelmet a nitrogénen kívül a többi tápanyagnak is. A növényeknek nemcsak nitrogénre van szükségük; a kálium és a foszfor is kulcsfontosságúak. Ha ezeket a tápanyagokat nagy koncentrációban juttatja a talaj mélyebb rétegeibe (raktározás céljából), az azt eredményezheti, hogy a növény gyökerei jobban képesek a tápanyagokat felvenni. Lényegesen jobb átteleléshez vezet a nitrogén, foszfor és kálium más tápanyagokkal (pl. mangán, magnézium és bór) együtt történő kijuttatása. Kéntartalmú műtrágya használata a nitrogénhatékonyság maximalizálása céljából is ideális.

Szenteljen figyelmet a vetésnormának. A vetésnorma csökkentése ősszel rendkívül sokat segít a műtrágya-megtakarításban, miközben a hozam nem lesz kisebb. Általában az a vetési forma a legjobb, amely a leggyorsabb kelést biztosítja. Soha ne vessen 50 növénynél többet négyzetméterenként. Ha ennél többet vet, a növények egymással versengenek az erőforrásokért. Tavasszal négyzetméterenként 25-45 növény az ideális. Minél nagyobbak az egyes növények, annál kevesebbre van belőlük szükség.

A modern hibrideknek több előnyük is van. Az utóbbi öt évben forgalomba hozott hibridek ősszel gyorsan növekednek, tehát télállóbbak és hatékonyabban hasznosítják a nitrogént, mint a régebbiek. Továbbá a betegségeknek (pl. TuYV, Turnip Yellow Virus, tarlórépa-sárgaságvírus) ellenálló új hibrideknek magasabb lehet a hozamuk a többihez képest, mondják a szakértők.