Nagy repcebolha

A rovarölő szerek használatának folyamatos korlátozása miatt a repce csávázásánál különös figyelmet kell fordítani a földibolhára, illetve annak kártételére.

Videó: Repce-földibolha ellenőrzés alatt tartása (német nyelvű videó)

Latin elnevezés:
Psylliodes chrysocephala

Biológia:

A bogár körülbelül 3-4,5 mm nagyságú, fedőszárnyai csillogó kékesfekete színűek. Egy-egy állományban azonban előfordulhatnak barna egyedek is. Feltűnő, erős ugrólábakkal rendelkezik. A maximum 7 mm hosszúságú lárva színe koszos fehér, feje sötétbarna, 3 pár lába van. A petelerakás, a lárvák kikelése és a lárvák rágása meleg teleken egészen tavaszig tart. A lárvák ezt követően bebábozódnak a talajban, és június-júliusban kikel az új generáció.

A kifejlett repce-földibolha általában nyári élőhelyre vonul vissza, például erdőkbe, bokrokba, olyan helyekre, ahol az időjárás hűvösebb és több a nedvesség áll rendelkezésre. Ősszel, 16-20 °C-os hőmérsékletnél innen rajzik ki az új vetésekre. Ez elhúzódhat a repce vetésétől egészen október végéig. A repce-földibolhának évente csak egy generációja fejlődik ki. 

Károk:

Maga a bolha a gyenge levelek rágásával okoz kárt. A tényleges károk csak a növény fiatal fejlettségi állapotában következnek be. A nagyobb növények esetében a rágási kár elhanyagolható. Súlyosabb a kár, ha a lárvák a levélszárakat megrágják, valamint ha a fiatal növények szárain és a szárak belsejében táplálkoznak. A behatolási helyek felületén seb keletkezik, amelyen keresztül a gombabetegségek is megtámadhatják a növényeket, ezzel is csökkentve a repcék télállóságát. Teljes veszteség is lehetséges, ami azonban eddig nálunk ritkán fordult elő.

Fertőzöttség megállapításának időpontja:

Lárvamegfigyelés késő ősszel vagy télen.

Károsítási küszöb:

Gyenge állományokban több mint 3 lárva növényenként; fejlettebb, sűrűbb állományokban több mint 5 lárva növényenként a védekezési küszöbérték. Az ellenőrzéseket célszerű a tábla szélein elvégezni, különösen erdők szélén lévő táblákban, így még lehetőség van arra, hogy a fiatal lárvákat piretroiddal gyérítsük. A gyakorlatban ezért, amennyiben nincs erős akut fertőzés, a kései kezelés – ennek ideje október közepe-vége vagy még később – is kellő védelmet nyújthat, mivel ekkorra már minden földibolha berepül a táblákba, és adott esetben az első lárvákat is el lehet pusztítani. 

Kárképek

Rágási lyukak fiatal repceleveleken

A repce-földibolha lárvái

Károsítási küszöb

 Ha nem történt rovarölő szeres csávázás, már az új vetés kikelése után figyelni kell a rágási károkat a fiatal leveleken. (Azoknak a termelőknek is ajánljuk az állományok folyamatos szemlézését, akik rovarölő szerrel csávázott repcét vetettek, mivel erős, elhúzódó repcebolhanyomás esetén a készítmények veszíthetnek hatásukból.) Minél kisebb a repce, annál nagyobb a kockázat. A tönkretett levélfelület több mint 10%-a esetén a védekezés az engedélyezett piretroidokkal lehetséges.

A sárga tálcsapdás ellenőrzés információt ad a kártevőnyomásról, a bolha betelepüléséről és fejlődésének folyamatáról. Védekezés akkor javasolt, ha a sárga tálcsapda 3 héten belül 50 bogarat fog. Figyelem, ez az érték a „régi”, szögletes sárga csészékre vonatkozik, az új sárga csészék általában kerekek és kisebbek, ezért szükséges az eddigi tapasztalataink alapján a megérzésünkre is hallgatni, amikor meghozzuk a kezelésre vonatkozó döntést. Mind a levélrágásra, mind a sárga tálcsapdás ellenőrzésekre érvényes: amennyiben a fertőzési nyomás a károsítási küszöb alatt van, semmiképp sem szabad megelőző védekezést folytatni. Az első piretroid rezisztens repcebolhák már Magyarországon is megjelentek, és minden felesleges permetezés csak gyorsítja az elterjedésüket.

Kártevő

Repce-földibolhák csoportja

Védekezés

 Védekezési lehetőségek és védekezési időszakok: amennyiben a repce betakarításakor vagy a régi repcetarlón földibolha fedezhető fel, bármilyen mechanikus tarlóművelés képes megtizedelni a földibolha-populációt, mivel a bogarak a betakarítást követően a törekben vagy a rögök alatt bújnak el – ezzel pedig megtettük az első lépéseket a szántóföldi higiénia érdekében.

A friss kísérleti eredmények igazolják, hogy korai vetés esetén nagyobb a fertőzöttség, ezért kerülendő a repce korai elvetése. Ez egyrészt csökkenti a megtámadott növények számát, másrészt az egy növényre eső lárvaszámot. A repce viszont igényes a jó őszi fejlődésre, ezért a minden évben optimális időben elvégzett vetés jelenti a legbiztosabb kompromisszumot. A ritka állományokra jellemző, hogy több földibolha fordul elő egy növényen, emiatt a vetéssűrűség legalább 40 csíraképes mag/m2 legyen.