log

RAPOOL nitrogén-modell - Érdemes számolni a nagyobb jövedelmezőségért

A nitrogénellátás optimalizálása

A Magyarországra jellemző hosszú és meleg őszi időszakokban nem ritka, hogy a repce jelentős vegetatív tömeget fejleszt.

Az eljárás nagyon egyszerű: Az őszi vegetációs időszak végén a tábla több pontján kijelölt 1 négyzetméteres mintaterek átlagában mérjük meg a talajfelszín feletti zöldtömeg nagyságát. Négyzetméterenként 1 kg zöldtömeg kb. 50 kg N felvételét mutatja hektáronként. Ha 50 kg feletti N-felvétel kalkulálható a mérésből, akkor az 50 kg feletti rész 70%-a beszámítható a tavaszi tápanyag-utánpótlásba.

 

A kevesebb néha több

Az UFOP (Union zur Förderung von Oel- und Proteinpflanzen) négy éven keresztül folytatott kísérleteiben, 12 helyszín átlagában, erőteljes őszi fejlődést követően 2,4 kg/m2 átlagos zöldtömeget mértek az állományokban, ami 120 kg N felvételét jelentette a tél beállta előtt. Mit eredményezett ezen állományokban az 50 kg/ha adaggal csökkentett tavaszi N-mennyiség?

 

Habár a legnagyobb adagú N-utánpótlás eredményezte a legnagyobb termést, ez jövedelmezőségi szempontból nem volt jó választás (növekvő N-ellátás mellett csökkenő olajtartalommal is számolni kell: +100 kg N = -1 % olaj) (1. és 2. ábra). A nitrogén mindenkori árának és az olajbonifikáció mértének együttes figyelembevételekor a gazdaságossági optimumhoz elég volt 160 kg N és sok esetben már 80-160 kg közötti mennyiséggel stabilan magas jövedelmezőséget lehetett elérni. Tehát a N-utánpótlás mértékének csökkenése nem volt jelentősen negatív hatással a termesztés jövedelmezőségére.

 

Természetesen a tápanyag-utánpótlás optimumát számos tényező befolyásolja, úgymint az évjárat, a termőhely, az alkalmazott termesztéstechnológia, vagy éppen az egyes hibridek tulajdonságai és nem utolsósorban a termény várható értékesítési ára. Ezért is olyan fontosak a korszerű repcetermesztési ismeretek és az üzemi, gyakorlati tapasztalatok.