log

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás betegsége

2017 őszén a csapadékos időjárás miatt az ország nyugati felében, leginkább Vas és Zala megyék savanyú, mély fekvésű talajain megjelent a repce gyökérgolyvás betegsége.

 
A betegség a káposztatermelők körében már régóta ismert, ám őszi káposztarepcében érdemi hazai előfordulását tavaly őszig nem publikálták. A régióra jellemző szűk vetésforgó, melyben az őszi búza és a repce évről évre egymást váltja, szintén kedvezett a kórokozó elterjedésének.

A Plasmodiophora brassicae szaporítóképletei minimum 3–6 évig, de akár 20 évig is életképesek a talajban. A gyökérszőrökbe zoospórák segítségével jut be, aminek következtében a repce gyökerén rákos daganatok keletkeznek (1. kép). A kialakult golyvák nehezítik a növény víz- és tápanyagfelvételét, a növény hervadásos tüneteket mutat.   A betegség 30-40%-os termésveszteséget okozhat, súlyos esetben a legyengült növények a hideg telek hatására akár ki is pusztulhatnak, ezáltal 100%-os is lehet a terméskiesés. A Plasmodiophora brassicae jelenléte több mint 60 országban bizonyított, gazdanövénykörébe több száz faj tartozik. A kórokozó szaporítóképletei a munkagépekre felragadó sárral képesek tábláról táblára terjedni, ezért a megelőzés egyik legfontosabb eleme a gépek megfelelő tisztítása a fertőzött táblán végzett munkát követően.

Mivel a kórokozó rendszertanilag sem az állati kártevők,  sem a gombák közé nem  tartozik,  eredményes  vegyszeres növényvédelmi megoldás jelenleg nem ismert ellene. Védekezni vetésváltással, megfelelő gyomirtással (a keresztes virágú gyomok köztes gazdaként szolgálhatnak) vagy a fertőzött táblák repcetermesztésből történő kivonásával lehetséges (minimum 3-5 év). A fertőzött területeken a védekezés, illetve a még nem érintett területeken a megelőzés stratégiájának kialakításakor fontos, hogy elkerüljük a keresztes virágzatú komponenseket tartalmazó zöldítési keverékek használatát. A talaj pH-értékének növelése (meszezéssel) segít a kórokozó visszaszorításában, a betegség savanyú talajokon jelentkezik (2. kép). Ha módunkban áll, kerüljük az őszi káposztarepce korai vetését, ezzel is csökkentve a kórokozó számára rendelkezésre álló fertőzési ablakot. A táblákon megjelenő pangó vizek elvezetése vagy azok meg- előzése talajműveléssel szintén sokat segíthet a kórokozó visszaszorításában.

 

 
Ha nem lehetséges a fertőzött táblák (3. kép) termelésből történő kivonása, megoldást nyújthat a rezisztens hibridek használata. A rezisztenciatörés elkerülése érdekében csak abban az esetben javasolt rezisztens hibrid használata, ha a fertőzés alapos gyanúja fennáll az adott területen.

Németország egyes tartományaiban a betegség egyre súlyosabb károkat okoz. Az elmúlt 10 évben a német köztermesztésben lévő golyvarezisztens hibridek aránya több mint háromszorosára nőtt. A RAPOOL jelentős nemesítői munkát végez annak érdekében, hogy ezeken a területeken az eredményes és gazdaságos repcetermesztés fenntartható legyen a jövőben is.

A CROQUET a legújabb tagja annak a hibridkörnek, mely rendelkezik törzsspecifikus gyökérgolyva-rezisztenciával. Jó őszi fejlődése segíti a korai fertőzési nyomás legyőzésében. Elsősorban a jó és nehezebb talajokon javasoljuk a termesztését. Kiemelkedő fagytűrését tovább erősíti a vontatott tavaszi hajtásfejlődés. Állománymagassága közepes. Szárai egészségesek, amit fokoz az új APR37 rezisztenciagén, amely plusz védelmet biztosít a szárat támadó fómafertőzés ellen. Szárai vastagok, a CROQUET nem hajlamos a megdőlésre. Középkorai érésidő és könnyű betakaríthatóság jellemzi. Javasolt vetésnormája: 40–50 csíra/m2.

A fajtakísérletek igazolták, hogy a CROQUET képes felvenni a versenyt a konvencionális hibridek terméseredményeivel, megoldást kínálva azon gazdálkodók számára, akik gyökér- golyva sújtotta területen kényszerülnek gazdálkodni.

Pálffy András
termékfejlesztő
RAPOOL Hungária Kft.